Kapcsolat

Név: Központi Statisztikai Hivatal - Népességtudományi Kutatóintézet
Cím: 1024 Budapest Buday László utca 1-3.
Postacím: 1525 Budapest Pf. 51.

Tel.: +36-30-510-7006
Fax: +36-1-345-1115
E-mail: info@eletunkfordulopontjai.hu
Web: www.eletunkfordulopontjai.hu

Népességtudományi Kutatóintézet honlapja: www.demografia.hu

Megközelítés: 4-es, 6-os villamossal a Mechwart ligetig, majd onnan gyalog a KSH "B" épületének 6. emeletéig.

Válaszadóinknak

Tisztelt Válaszadónk!

A kutatással és az Ön részvételével, az Ön adatainak kezelésével kapcsolatos leggyakrabban feltett kérdésekre igyekszünk az alábbiakban válaszolni. Amennyiben további kérdése van, vegye fel velünk a kapcsolatot!

GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK (GYIK)

1.) MIRŐL SZÓL EZ AZ ADATFELVÉTEL?

Az Életünk fordulópontjai kutatás adatfelvétele során válaszadóink életkörülményeivel, élethelyzetével, jövőbeli terveivel, közérzetével, egészségi állapotával kapcsolatosan teszünk fel kérdéseket.

Válaszadóink élethelyzetüktől függően más és más kérdéseket kapnak: idősebb, nyugdíjas válaszadóinkat például nyugdíjba lépésükről, az ezzel kapcsolatos megelégedettségükről kérdezzük. Fiatalabb korban lévő válaszadóink esetében pedig munkahelyük, párkapcsolatuk, esetleges gyermekvállalási terveik kerülnek előtérbe.

2.) HONNAN SZEREZTÉK MEG AZ ADATAIMAT?

Válaszadóink nevét és címét tudományos kutatás céljából a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) személyi adat- és lakcímnyilvántartásából kértük le.

3.) MIÉRT PONT ENGEM VÁLASZTOTTAK KI VÁLASZADÁSRA?

Válaszadóink kiválasztása véletlenszerűen történt, mégpedig úgy hogy biztosítva legyen, hogy arányosan képviseljék az ország 18 év feletti népességét: a megyéket, városokat és falvakat, a családalapítás előtt állókat, a gyermekes családokat, az egyedülállókat csakúgy, mint a középkorúakat és a nyugdíjasokat. Csak így, kiválasztott válaszadóink közreműködése segítségével válik lehetővé számunkra, hogy kutatásaink során valós képet nyújtsunk a Magyarországon élő lakosság életkörülményeiről.

4.) A KÉRDEZÉS UTÁN MI TÖRTÉNIK AZ ADATAIMMAL?

Az adatfelvételben csak olyan kérdezőbiztosok, munkatársak és kutatók vesznek részt, akik kötelezettséget vállaltak arra, hogy az Ön adatait bizalmasan kezelik, vagyis azt harmadik fél számára nem adják ki és azokat a kutatáson kívül semmilyen egyéb célra nem használják fel. A kérdőív lekérdezése után a kérdezőbiztos az adatokat átadja intézetünknek. Ezután az Ön adatait kettéválasztjuk: kérdéseinkre adott válaszait elkülönítjük nevétől és címétől, a célból, hogy Ön a továbbiakban az adatot elemzők számára ne legyen beazonosítható. Válaszait ezen túl a továbbiakban összesítve, statisztikai módszerekkel elemezzük. Célunk ugyanis nem az Ön egyéni élethelyzetének elemzése, hanem az, hogy pontosabb képet kapjunk a társadalomban zajló, mindenkit érintő folyamatokról és arról, hogy ezeket az emberek mikor és hogyan élik meg.

Az Ön személyes adatait válaszaitól teljesen elkülönítve, illetéktelenek által hozzá nem férhető helyen tároljuk, a célból, hogy egy esetleges legközelebbi megkeresés alkalmával rendelkezésünkre álljon. Személyes adatait bizalmasan kezeljük és harmadik fél számára nem adjuk ki.

5.) MÁR VÁLASZOLTAM NÉHÁNY ÉVVEL EZELŐTT ERRE A KÉRDŐÍVRE. MIÉRT KERESNEK FEL ISMÉT?

Az Életünk fordulópontjai kutatás nem csak a válaszadók nagy számát tekintve egyedülálló Magyarországon, hanem azért is, mert 3–4 évente visszatérünk korábbi válaszadóinkhoz és ismételt részvételre kérjük őket. Lehet, hogy ez idő alatt a korábban tanulmányaikat végző fiatal válaszadóink munkába álltak, családot alapítottak, az idősebb válaszadóink esetleg nyugdíjba vonultak. Korosztálytól függetlenül lehet, hogy válaszadónk házasságot kötött, esetleg elvált, megszakadt párkapcsolata. Kíváncsiak vagyunk, hogy mik történtek ez idő alatt válaszadóinkkal, milyen események, „fordulópontok” zajlottak le, hogyan változott az élethelyzetük.

6.) NEMRÉG JÁRT NÁLAM EGY KSH-S KÉRDEZŐ, ÉS VÁLASZOLTAM IS A MIKROCENZUSRA. AKKOR NEKEM MOST NEM KELL VÁLASZOLNOM?

A 2016 őszén zajló Mikrocenzus a Központi Statisztikai Hivatal mintavételes népesség-összeírása, melyet törvény rendel el, és mely során a kiválasztott lakásokban lakók részvétele kötelező. Jellemzően két népszámlálás között kerül rá sor, célja pedig információk gyűjtése a népesség nagyságáról és összetételéről.

A KSH Népességtudományi Kutatóintézet Életünk fordulópontjai adatfelvétele független a Mikrocenzustól annak ellenére, hogy mindkét adatgyűjtést a KSH kérdezőbiztosai végzik. Ennek az adatfelvételnek nem a népesség egyszeri összeírása a célja, hanem a társadalmi folyamatok elemzése, magyarázata a válaszadóink ismételt felkeresésével.    

7.) KÖTELEZŐ A VÁLASZADÁS?

Nem, az Életünk fordulópontjai adatfelvételre a válaszadás önkéntes.

Kutatóknak

AZ ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI ADATFELVÉTEL

Felhasználói segédlet kutatók számára

Az adatbázis felhasználói az alábbi két kézikönyvben találják meg a kutatás alapelveivel, főbb jellegzetességeivel, az alkalmazott módszerekkel, valamint az adatrendszer felhasználásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat:
•   Kapitány Balázs (szerk.) (2003): Módszertan és dokumentáció (Műhelytanulmányok 2.)
•   Murinkó Lívia – Spéder Zsolt (szerk.) (2016): Felhasználói kézikönyv az Életünk fordulópontjai panelkutatás 1-4. hullámához (Kutatási Jelentések 97.) 

További praktikus és módszertani információk:
•   Az egyes adatfelvételi hullámok kérdései és változónevei témakör szerint
•   Bartus Tamás (2015): Lemorzsolódás és súlyozás az Életünk fordulópontjai panelfelvételben. Demográfia, 58(4), 287–308.
•   Makay Zsuzsanna (2016): Követéses vizsgálatból való kikerülés elhalálozás, válaszmegtagadás és egyéb okok miatt: panelkopás az „Életünk fordulópontjai” adatfelvételben. Szociológiai Szemle, 26(3), 99-121.
•   Makay Zsuzsanna (2016): "Önnek hány gyermeke született?" Gyermekszámra vonatkozó kérdezési technikák és adatjavítások az Életünk fordulópontjai panelkutatásban. Demográfia, 59(1), 121-143.

A kutatás kérdőívei és egyéb kellékei

Az adatbázisok és a hozzáférés módja

1. A magyarországi adatfelvételek

Az adatgyűjtési program adatbázisai közül a következők érhetők el az NKI adatbankjában:

Az adatok legutolsó változata: 2.1-es verzió, 2021. február

Diákok, szakdolgozatot írók számára a könnyebb kezelhetőség miatt a 4. (vagy az 1.) hullám keresztmetszeti adatainak használatát ajánljuk!
A longitudinális adatbázis használatát gyakorlott felhasználóknak javasoljuk.

Az adatbázisok felhasználói szerződés megkötése után, térítésmentesen érhetők el. Az 1. hullám keresztmetszeti adatai esetén elegendő a kitöltött és aláírt adathasználati megállapodás visszaküldése. A 4. hullám keresztmetszeti adatbázisa és az 1–4. hullám longitudinális adatai esetén az adathasználati megállapodáson kívül szükséges egy 120-150 szavas kutatási terv megküldése is. A kért adatokat a kérelem elbírálása után adjuk át SPSS formátumban.

Az adatfelhasználói megállapodást töltse ki, írja alá, majd
•    az aláírt példányt szkennelje be, és képként vagy pdf formátumban küldje el Murinkó Líviának a murinko@demografia.hu
     e-mail címre, vagy
•    faxolja el a 36-1/345-1115-ös számra, vagy
•    postai úton juttassa el a KSH Népességtudományi Kutatóintézet postacímére: Budapest 1525 Pf. 114.
Adathasználati megállapodás (pdf)
Adathasználati megállapodás (word)

Elsősorban ezt a három adatbázist ajánljuk a felhasználók számára, mert rendkívül gazdag és széleskörű elemzési lehetőségeket kínálnak, és képzett változók is segítik a használatukat. Az érdeklődő kutatók részére a többi adatbázist egyedi megállapodás alapján, külön kérésre adjuk ki. Ezek a következők:
•    a 2. hullám keresztmetszeti adatai (n = 13 540),
•    a 2. hullám élettörténeti kalendáriuma (n = 13 540),
•    a 3. hullám keresztmetszeti adatai (amelyek tartalmazzák a fogamzásgátlási szokásokról szóló önkitöltős blokkot is)
     (n = 10 641),
•    a 3. hullám kiegészítő gyermekmintája (n = 1 126).

Az adatbázisokról bővebb információ található a Felhasználói kézikönyvben.
Kapcsolat: Murinkó Lívia, murinko@demografia.hu

2. Az erdélyi adatfelvételek

Elérhető adatbázisok:
•    Életünk Fordulópontjai – Erdély, első hullám (2005/06), kapcsolat: Murinkó Lívia, murinko@demografia.hu
•    Életünk fordulópontjai – Erdély, második kibővített hullám (2007/08), kapcsolat: Kiss Tamás, t_kiss@yahoo.com

Az adatigényléshez kérjük, vegye fel a kapcsolatot az adatgazdával!
Bővebb információ: Az erdélyi adatgyűjtésről

3. A Generations and Gender Survey nemzetközi adatbázisai

A Generations and Gender Survey mintegy húsz országra kiterjedő nemzetközi adatai, köztük a magyar GGS 1. és 2. hullámával, regisztráció és adatigénylés után letölthetők a kutatás weboldaláról. Kapcsolat: ggp@nidi.nl

Eredmények

Az adatelemzés eredményeiből számtalan publikáció született az utóbbi években. Magyarországon és külföldön egyaránt jelentek meg cikkek tudományos folyóiratokban, a Népességtudományi Kutatóintézet számos kiadványában használta az adatokat, és a legérdekesebb eredményeket a nagyközönség számára is érhető formában közzétette. A kutatás eredményei ezen túl beépültek több államigazgatási háttéranyagba, javaslatba a család és szociálpolitika, népesedéspolitika és a foglalkoztatáspolitika területén.

Válogatás azon publikációinkból, melyek válaszadóink és a nagyközönség számára a legérdekesebbek lehetnek.

Válogatott intézeti publikációk

2002 és 2008 között az NKI Műhelytanulmányok sorozata volt a kutatás fontosabb eredményeinek elsődleges publikációs helye.

Monostori Judit (2013): Az egyszülős családdá válás társadalmi meghatározottsága. Socio.hu, 3. szám.

Kapitány Balázs (2012): "Látogató párkapcsolatok" Magyarországon. Szociológiai Szemle, 22. évf. 1. szám, 4-29.

Murinkó Lívia (2012): A gyermekkori család összetételének szerepe a szülői ház partnerrel vagy partner nélkül történő elhagyásában Magyarországon. Demográfia, 55. évf. 2-3. szám, 169-229.

Blaskó  Zsuzsa (2010): Meddig maradjon otthon az anya? Esély, 3. szám, 89-116.

S. Molnár Edit (2010): Párkapcsolat létesítését/megszüntetését érintő magatartási normák változásának megfigyelése. Demográfia, 53. évf. 2-3. szám, 234-276.

Pongrácz Tiborné - Murinkó Lívia (2009): Háztartási munkamegosztás. Azonosságok és különbségek Európában. In Nagy Ildikó - Pongrácz Tiborné (szerk.): Szerepváltozások. Jelentés a nők és a férfiak helyzetéről. TÁRKI, Budapest. 95-116.

Földházi Erzsébet (2008): Az első házasság felbomlása - eseménytörténeti elemzés. Demográfia, 51. évf. 1. szám, 79-111.