Kezdőlap
Az Életünk fordulópontjai társadalmi-demográfiai panel adatfelvétel a KSH Népességtudományi Kutatóintézet (KSH-NKI) egyik legjelentősebb kutatási programja, és egyben Magyarországon jelenleg a legnagyobb olyan kérdőíves vizsgálat, amely adatokat gyűjt a hazai társadalmi és népesedési helyzetről, annak átalakulásáról, és az átalakulás okairól.
Az Életünk fordulópontjai társadalmi-demográfiai panel adatfelvétel a KSH Népességtudományi Kutatóintézet (KSH-NKI) egyik legjelentősebb kutatási programja, és egyben Magyarországon jelenleg a legnagyobb olyan kérdőíves vizsgálat, amely adatokat gyűjt a hazai társadalmi és népesedési helyzetről, annak átalakulásáról, és az átalakulás okairól.
A program 2001-ben indult: ekkor kerestük fel először azt a 16 363 válaszadót, akikkel a későbbiekben is, mindmáig öt alkalommal készítettünk interjút. Az ő létszámuk közben kiegészült új válaszadókkal is, akik az első adatfelvételi hullám után kapcsolódtak be a programba.
A kérdőív a családi események, az egészségi állapot, a munkába lépés, munkavállalás, a nyugdíjba vonulás, a megélhetési viszonyok iránt érdeklődik, de az embereket közérzetükről, aggodalmaikról is kérdezi. Korábbi válaszadóink több alkalommal történő újbóli felkeresése lehetővé teszi, hogy elemezzük, hogy az élet jelentős fordulópontjai, mint például a családalapítás, a gyermekvállalás, a család felbomlása, a munkanélküliség, a nyugdíjba lépés és számos más esemény mikor és hogyan következnek be (vagy maradnak el), és milyen változásokat jelentenek a mindennapokban.
A kutatás egy nemzetközi vizsgálatsorozat, a Generations and Gender Programme (GGP) része. Így lehetővé válik, hogy a hasonló kérdőívvel gyűjtött adatok segítségével az egyes országokban élők életkörülményei, életpályái együtt elemezhetőek és összehasonlíthatóak legyenek.
Az adatfelvétel eddigi utolsó, ötödik hulláma 2016 végén, 2017 elején zajlott. A kutatás célja - hasonlóan az eddigiekhez - az egyének és a családok demográfiai magatartásának és az azt meghatározó társadalmi faktoroknak a vizsgálata, valamint a demográfiai események egyéb életúteseményekre gyakorolt hatásának megfigyelése. Az adatfelvétel 5. hullámának központi részét képezi azoknak a mintatagoknak a megfigyelése, akik 2001-ben, illetve 2012-ben kerültek be a kutatásba. Az alapminta nagysága meghaladta a 12 000 főt. Mivel a minta panel jellegéből adódóan folyamatosan öregszik, ebben az adatfelvételi hullámban hangsúlyosabban szerepeltettük az idősebb népességre vonatkozó kérdéseinket. Az elemzések keretében a többi témán túl (gyermekvállalás, családi életutak, stb.) részletesen vizsgáljuk az időskori szerepeket, az időskori aktivitás különböző formáit, az idősek kapcsolati hálóját, egészségi állapotukat. A kutatás terepmunkái 2017 április végén záródtak, 2018-ban pedig sor került az adatok tisztítására, egységesítésére és az NKI adatbankjába történő feltöltésére. A Demográfiai Portré 2018-ban az adatokat felhasználó első elemzések is megjelentek. 2019-ben sor került a két longitudinális mintát (2001 óta panel-résztvevők és 2012 óta panel-résztvevők) súlyozó végleges változók létrehozására és ellenőrzésére, valamint az 5 adatfelvételi hullám egybeillesztésére és képzett változókkal történő felhasználóbaráttá tételére.
Témavezető: Monostori Judit
Közreműködő kutatók: Kapitány Balázs, Makay Zsuzsanna, Murinkó Lívia, Spéder Zsolt