A felnőtté válás életúttípusai, előzményei és kimenetei a 2000-es években Magyarországon
DOI:
https://doi.org/10.21543/Dem.62.2-3.1Absztrakt
A tanulmányban a felnőtté válás életúttípusait, társadalmi-gazdasági hátterét és kimeneteit vizsgáljuk a 2000-es évek Magyarországán. Az elemzéshez az Életünk fordulópontjai panelkutatás (a magyar Generations and Gender Survey) 1–4. hullámainak (2001–2012) adatait használjuk. Az 1981–1983-as születési kohorsz életútját követjük nyomon 18–20 és 29–31 éves koruk között. A kétlépéses, látens osztályelemzés módszerével azonosított látens életúttípusok jellemzését követően röviden ismertetjük az egyes típusok társadalmi-gazdasági hátterét (előzmények), valamint a különböző utat bejárt fiatalok elért életkörülményeit (kimenetek). A felnőtté válás négy eltérő útját azonosítottuk. A kitolódó tanulás utáni késői családalapítás a leggyakoribb (51%). A korai munkavállalás és a késői családalapítás a fiatalok 24%-ára, a korai családalapítás 17%-ára jellemző. A felnőtté válás hagyományos modelljét megtestesítő iskolázott életút családdal a legritkább (9%). A négy életúttípus eltérő előzményekkel és kimenetekkel jellemezhető. A „túl korai” önállósodás és a posztadolescens életszakaszban való „bennrekedés” egyaránt összefügghet társadalmi hátrányokkal, míg a standard „iskolázott életút családdal” a legelőnyösebb társadalmi-gazdasági hátterűek körében a leggyakoribb és ennek a csoportnak a legjobb az elért helyzete is.