A háztartás- és családszerkezeti változások hosszútávú trendjei Magyarországon európai kontextusban: teóriák, tévképzetek, tények
DOI:
https://doi.org/10.21543/Dem.60.4.2Kulcsszavak:
családszerkezet, háztartásszerkezet, demográfiai elméletekAbsztrakt
Tanulmányunk célja az európai családszerkezeti változásokat magyarázó főbb elméletek áttekintése, és azok hazai relevanciájának vizsgálata. Fő tételünk, hogy Európában és az egyes országokban is egyszerre vannak jelen konvergens és divergens folyamatok, amelyek lehetetlenné teszik, hogy egységes európai családmodellről, egy irányba tartó folyamatokról beszéljünk. Szintén szerteágazóak és különböző módon összekapcsolódóak a háztartás- és családszerkezeti változásokat meghatározó makro- és mikrofolyamatok, strukturális, intézményi és értékváltozások. A háztartásszerkezeti változások értelmezésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy – hosszabb távon – a társadalmakban nagyon komoly szerkezeti-változások (kor struktúra, iskolai végzettség szerinti összetétel) történtek, amelyek önmagában befolyásolják az együttélési formákat. Ezeknek a vizsgálata rendkívül fontos, hiszen csak ez adhat választ arra a kérdésre, hogy egyegy együttélési forma elterjedése annak köszönhető, hogy az a legkülönbözőbb társadalmi rétegekben is jellemzőbbé válik, vagy pedig annak, hogy az a társadalmi csoport, amire az adott együttélési forma jellemző volt, elterjedt a társadalomban.
