átlagos életkor a házasságkötéskor (férfiak/nők)
A hazai demográfiai és statisztikai szakirodalom, ha a házasságkötési kor kitolódásáról van szó, elsősorban ezt a mutatót használja, amelyet a „házasulók átlagos életkorának” is szokás nevezni. Kiszámításához az adott évben házasságra lépők kor szerinti esetszámai alapján számított súlyozott számtani átlagot kell számolni, olyan módon, hogy a házasodók betöltött korévéhez 0,5 évet hozzáadunk, feltételezve (ami egyébként nem teljesen igaz), hogy a házasságkötések egyenletesen oszlanak el az adott év folyamán. A mutatót érdemes (és szokás) férfiakra és nőkre külön kiszámítani.
Az újraházasodások hatását kiszűrendő, az átlagos életkort külön ki szokták számítani első házasságokra is. Utóbbit az első házasságkötéskori átlagos életkornak hívjuk, és érdekes jellemzője, hogy az adott évben első házasságot kötő férfiak és nők száma eltér egymástól. (Jellemzőbb, hogy többedik házasságát kötő férfi vesz el hajadon családi állapotú – tehát korábban házasságot nem kötött – nőt, mint fordítva.)
Míg Magyarországon és Európában jellemzően az átlagos, az USA-ban és más kontinenseken a medián életkorral szokták jellemezni a házasságokat, az Eurostat pedig jellemzően az első házasságkötéskori átlagos életkort közli országonként. Mivel a három érték ugyanazon országra és évre kiszámolva is jelentősen eltérhet egymástól, mindig érdemes figyelni rá, nehogy az „almát a körtével” hasonlítsuk össze.
Számítási példa:
Átlagos életkor házasságkötéskor, nők (Magyarország 2013)
Az átlagos életkor: 4. oszlop összege / 3. oszlop összege = 1 212 747 / 36 986 = 32,8 év
Magyarországon 2013-ban a menyasszonyok átlagos életkora a házasságkötéskor 32,8 év volt. Jelentősek azonban a területi különbségek: míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a nők átlagos házasságkötési kora 30 év, ez az érték a fővárosban 34,4 év.
Szócikk letöltése PDF-dokumentumként.