Az ageizmus faktorstruktúrájának és attitűd-klasztereinek vizsgálata az osztrák-magyar határrégióban

Absztrakt

Az idősödő társadalom számos kihívást vet fel, amelyek közül kiemelkedik az ageizmus jelensége, vagyis az életkoron alapuló sztereotípiák, előítéletek és diszkriminációk megjelenése. A kutatás célja az ageizmus attitűdstruktúrájának empirikus feltárása és tipologizálása az osztrák–magyar határrégió felsőoktatásban tanuló fiatal felnőtt populációjában. Az elemzés egy online kérdőíves adatfelvételre épül (N = 1168), amely a Fraboni-féle ageizmus skála (FSA) alkalmazásával vizsgálta az életkorral kapcsolatos attitűdöket. A faktorelemzés egy jól értelmezhető háromfaktoros szerkezetet azonosított az összevont mintában, amely többdimenziós módon ragadja meg az ageizmus kognitív, affektív és viselkedési komponenseit a vizsgált földrajzi kontextusban. Az erre épülő klaszterelemzés három markánsan elkülönülő attitűdprofilt tárt fel. Az Elfogadó klaszterre alacsony sztereotipizálás és magasabb intergenerációs nyitottság jellemző, a Sztereotípia-orientált csoport erőteljesebb negatív kognitív sémákat mutat, míg az Elkerülés-domináns klaszterben a távolságtartó, affektív alapú elhatárolódás kerül előtérbe. A klaszterek eloszlása országspecifikus mintázatot mutatott: a magyar hallgatók körében nagyobb arányban jelentek meg a negatívabb attitűdprofilok, míg az osztrák válaszadók között magasabb volt az elfogadó attitűd aránya. A klasztertagság szignifikáns összefüggést mutatott az intergenerációs programokban való részvételi hajlandósággal is, miszerint az elfogadó profilúak a legnyitottabbak, míg az elkerülés-dominánsak a legelutasítóbbak. Az eredmények rámutatnak arra, hogy az ageizmus nem homogén attitűdstruktúraként értelmezhető, hanem jól azonosítható attitűdprofilok mentén szerveződik, amelyek kulturális és társadalmi kontextusfüggő eltéréseket mutatnak. A faktorelemzés és a klaszterelemzés kombinált alkalmazása hozzájárul az ageizmus differenciált megértéséhez, valamint megalapozza a célzott, attitűdprofil-alapú beavatkozások és kommunikációs stratégiák kidolgozását.