Magyarországot érintő magyar nemzetközi vándorlások a Kárpát-medencében 2011 és 2017 között

  • Kincses Áron
Kulcsszavak: demográfia, Kárpát-medence, nemzetközi vándorlás, statisztika

Absztrakt

A Magyarországot érintő nemzetközi vándorlásnak két szintjét különböztethetjük meg, melyek markánsan eltérnek egymástól: a globális migrációs hatás, valamint a környező országok és hazánk közötti folyamatok. A nemzetközi migráció hazai jellegzetessége, hogy a bevándorló népesség nagy része magyar nemzetiségű, ami részben az I. és II. világháborút lezáró békeszerződések következménye. A külhoni területekről Magyarországra történő vándorlások a magyarság Kárpát medencei összlétszámát rövidtávon nem változtatják meg, azonban hosszabb időhorizonton csökkenthetik, mivel az etnikai térszerkezetre jelentős befolyásuk van: lokálisan, az elvándorlási térségekben a magyarok számával arányosan csökkennek a lehetőségek, és a szórványosodással párhuzamosan megjelenhet az asszimiláció. A rendszerváltás utáni népességmozgások tették egyértelművé, hogy a magyar nyelvközösség körében lejátszódó demográfiai folyamatokat – az 1918-ban bekövetkezett széttagoltság, és a közel 100 éves „szétfejlődés” ellenére – csak akkor ismerhetjük meg, ha azokat együtt, egységes folyamatként vizsgáljuk. Mindaz, ami Magyarországon zajlik, csak része a magyar nyelvközösség népesedési folyamatainak, de nem azonos azzal. Cél ezáltal nemcsak a magyarországi, hanem a Kárpát-medencei magyarság létszámcsökkentésének megállítása is lehet. Ennek megvalósítása nem egyszerű feladat, mert ellentétes a szomszédos országok nemzeti érdekeivel. A Kárpát-medence országaiból a nem magyarok lakta területekről érkezők száma növekszik, újra megfigyelhető hazánkban a nem magyar etnikumúak asszimilációja, melyben az 1918 előtti idők demográfiai folyamatait ismerhetjük fel. Kérdés tehát, hogy a mai magyar népességfejlődés mennyire lehet folytatása az 1918-as évet megelőző évszázadoknak. A tanulmányban leírt vándorlási folyamatok jelentős hatással lennének a magyarság Kárpát-medencei etnikai térszerkezetére és létszámára, ha a többi etnikum száma nem csökkenne hasonlóan a magyarhoz. A szülőföldön maradás erősödése, a visszavándorlások számának, illetve a helyi magyarság termékenységi rátájának emelkedése jelenthetne megoldást a problémára. Mindezzel talán elérhető lenne, hogy a Kárpát-medencében újra 50% fölé emelkedjen a magyar nemzetiségűek aránya. Ennek a folyamatnak jelenleg legnagyobb gátja az a népességveszteség, amely az alacsony termékenység, a magas halálozás következtében a Kárpát-medence magyar népességét éri.
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok