Az 1851–1910 közötti időszak vándorlástörténetének újragondolása (I. rész)
DOI:
https://doi.org/10.21543/Dem.60.2-3.3Kulcsszavak:
vándorlás, történeti demográfia, dualizmuskor, történeti MagyarországAbsztrakt
Az alábbi elemzés itt közölt első részében a történeti Magyarország első világháború előtti vándorlástörténetének forrásadottságaira, valamint a források elemzési problémáira összpontosítunk, és a vándorlások típusait és nagyságrendjét igyekszünk meghatározni. A megszokottól némileg eltérve együtt tárgyaljuk a belső és a nemzetközi vándorlási folyamatokat, tekintettel arra, hogy hajtóerejük, motivációjuk sok tekintetben hasonló volt, és nem egy esetben méreteik és a résztvevők által megtett távolságok sem igen különböztek egymástól. Bemutatjuk a különböző alapvető vándorlási típusok (kivándorlás, bevándorlás, visszavándorlás) statisztikai adatait az 1907 és 1913 közötti hivatalos statisztikai adatok alapján. Ezt követően ismertetjük a vándorlások mérlegét mérő vándorlási különbözet területi eltéréseit, és kitérünk olyan belső vándorlási típusokra is, melyeket a vándorlástörténeti kutatások gyakran elhanyagoltak: bemutatjuk a határmenti vándorlásokat Ausztria példáján, illetve ismertetjük a rövid távú vándorlások egyik legfontosabb típusát, a külterületekre történő vándorlást.