A bevándorlási és integrációs statisztikai rendszer fejlesztése (EIA/2007/3.2.3.1.)

Az elmúlt időszakban mind a „harmadik ország” kategória tartalma, mind az onnan érkezők összetétele, motivációja jelentősen átalakult, amely változások komoly kihívást jelentettek a vándorlási statisztikai rendszer és az adatokon nyugvó államigazgatási és társadalomtudományi elemző munka számára. Jelenleg a célcsoport mintegy 70-75 ezer főre tehető, amelynek állampolgársági, etnikai és kulturális háttere rendkívül sokszínű.

A harmadik országok állampolgáraival kapcsolatos adatgyűjtés Magyarországon igen sokféle szervezet hatáskörébe tartozik, és a 2001-es és 2007-es törvényi szabályozást követően (2007. évi I. tv; 2007. évi II. tv; 2001. évi XXXIX. tv), illetve a kapcsolódó egységes Európai Uniós migrációs statisztikai irányelvek nyomán (Az Európai Parlament és a Tanács 862/2007/EK rendelete) egyre fontosabb felmérni a kapcsolódó statisztikai rendszerek működését és használhatóságát a célcsoport bevándorlása és magyarországi integrációja szempontjából. Igen jelentős lépés a vizsgált területen, hogy elkészült az uniós országok statisztikai rendszerének is az összehasonlító elemzése a "Towards Harmonized European Statistics on International Migration" program részeként, amely a tervezett munkát nagymértékben elősegíti, és kiindulópontul szolgálhat az integrációs és vándorlási statisztika fejlesztéséhez.

A vándorlásstatisztika jellemzően adminisztratív adatforrásokból építkezik, közvetlen statisztikai adatfelvételek eredményes lebonyolítása csak részterületeken lehetséges, és többségük rendkívül költséges is, ezért ezekre alapozva rendszeres adatpublikálás nem is lehetséges. A forrásként szolgáló nyilvántartások elérhetősége, adatainak minősége alapjaiban meghatározza a statisztika tartalmát és alkalmazási területeit.

A vándorlásstatisztika fejlesztése már több ízben napirendre került. A KSH már a 90-es évek közepén OST munkabizottság keretében kezdeményezte az érintett szervezetek koordinált együttműködését. Később Migrációs Tárcaközi Bizottság (2104/2004. (IV.28.)Korm.hat.) is létrejött, amely javaslatokat is megfogalmazott a statisztikai rendszer fejlesztésére vonatkozóan (2005 áprilisára készültek az elemzések). Ezen törekvések azonban a nemzetközi vándorlás teljes területét (ki és bevándorlás, mindegyik migrációs célcsoport) kívánták szolgálni, és nem történt koncentrált kísérlet a harmadik országok állampolgáraival és elsősorban is a célcsoport integrációjával kapcsolatos statisztikai rendszer elemzésére, miközben Uniós szinten ez kiemelt jelentőségűvé vált.

Különösen igaz ez a megállapítás a szociológiailag összetett integráció kérdéskörében, ahol Magyarországon jobbára csak a környező országokból érkező, főképp magyar ajkúakkal kapcsolatban zajlottak kutatások. A migránsok hivatalokkal kapcsolatos perspektívája pedig a hatóságokkal kapcsolatban csak érintőlegesen került elő egy több-országos, általunk vezetett EU Bizottsági vizsgálat során (Femage 2006-2007). Ily módon a tervezett projekt számos területen hiánypótló feladatot lát el, és komplexen, az érintett területek egy összefüggő rendszerében kíván hatást elérni.

A harmadik országok állampolgáraira vonatkozó statisztikai információk töredékesek (többek között elvándorlás számbavétele, adatváltozás, cégvezetők, nem legális vándorlási formák szempontjából), különösen az itt tartózkodás, illetve az integráció társadalmi jellemzői kapcsán (többek között aktivitás, szakképzettség, foglalkoztatási ág). Az egyes jogi státuszú csoportok közötti átfedések, az egyéni adatok összekapcsolásának hiányában homályosak, ami a konkrétabb elemzést megnehezíti.

A több ponton töredékes adatrendszer következtében nincs mód a migrációs politika, kutatás és közbeszéd oly módon való fejlesztésére, amely mind teljesebb képet nyújt a harmadik ország állampolgárainak valós integráltságáról és az ezzel kapcsolatos problémákról. Ez pedig komolyan kihat a harmadik országok huzamosabban itt tartózkodó állampolgáraira. Egybehangzó szakértői vélemény szerint ez az információs hiány magyarázza, hogy a fogadó közösség szisztematikusan (az európai átlag felett) felülértékeli a bevándorlók, különösen a harmadik országból érkezők arányát, súlyát és a velük kapcsolatos problémákat. Ez pedig jelenősen kihat a fogadó közösséggel való együttélésükre. A statisztikai rendszer fejlesztése nélkül a migrációs politika és a vonatkozó kutatások is nehézségekbe ütköznek, ami pedig hátráltatja az integrációs problémák, a felmerülő társadalompolitikai kérdések feltárását és azok hatékony kezelését és így integrációs csapdahelyzetek alakulhatnak ki a bevándorlás mértékétől függetlenül.

Ugyancsak visszatérő probléma, és a harmadik ország állampolgáraira épülő civil szervezetek is egybehangzóan hangsúlyozzák, az önmegmutatás és a reális önkép fontosságát. E téren, illetve a harmadik országok állampolgárcsoportjainak belső differenciáltságának megmutatásában a teljesebb és szisztematikusabb adatrendszer óriási előrelépést jelentene.

A tervezett projekt legfontosabb beavatkozási területe az államigazgatási és statisztikai adatgyűjtés áttekintése harmadik országbeli állampolgárok vándorlása és integrációja illetve egy általunk készített integrációs modell szempontjából. A tervezett projekt a következő területeken fejti ki hatását:

• Ismeretek bővülése harmadik országbeli állampolgárok perspektívájáról és problémáiról a hatóságokkal és az adatgyűjtőkkel kapcsolatban.
• A harmadik országok állampolgárainak integrációs statisztikájával kapcsolatos nemzetközi tapasztalatokról és azok alkalmazhatóságáról szóló tudásterület bővülése.
• A harmadik országok állampolgáraival kapcsolatos államigazgatási tevékenység információs háttere integráltabb, szisztematikusabb lesz.
• A harmadik országok állampolgáraival kapcsolatos kutatási tevékenység adat és információs háttere bővül és megbízhatóbb lesz.
• A harmadik országok állampolgáraival kapcsolatos oktatási tevékenység információs háttere bővül. Migrációs politikai viták információs háttere megbízhatóbb lesz.
• A harmadik ország állampolgáraival kapcsolatos civil tevékenység információs háttere kiterjedtebb lesz. A társadalmi és kulturális integráció statisztikai indikátorai megalkotásra kerülnek.

A projektben résztvevő kutatók:
A KSH Népességtudományi Kutató Intézetének belső munkatársai mellett a projekt kivitelezésében több kiváló „külsős” szakember is részt vesz:

• Tóth Judit, az SZTE ÁJTK egyetemi docense, az európai migrációs jogi kérdések szakértője
• Veress Annamária, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál a menekültek, oltalmazottak integrációjáért felelős főosztályvezető
• Gárdos Éva, a KSH-nál az adminisztratív adatok statisztikai hasznosításával foglalkozó szakember
• Sárosi Annamária, a KSH népességstatisztikai főosztályának szakmai tanácsadója
• Irina Molodikova, a CEU migrációkutatással foglalkozó tanára
• Hárs Ágnes, a KOPINT TÁRKI vezető kutatója, munkaerő vándorlással foglalkozó szakember

Projektfelelős: Melegh Attila: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. 06-1-3456227