Mint az ilyen méretű intézeteknél általában, az NKI kutatási profilját, prioritásait, kapcsolatrendszerét is jelentős mértékben befolyásolták az igazgatók törekvései és lehetőségei. Az NKI első igazgatója Szabady Egon (1962–1977) volt, őt Tekse Kálmán (1977–78), majd Molnár László (1978–1981) követte. Monigl István 1981 és 1990 között vezette az NKI-t. A rendszerváltozás utáni igazgatók sorrendben Miltényi Károly (1990-1996), Csernák Józsefné (1996-1997), Faragó Tamás (1997-1999) voltak. Spéder Zsolt 1999 óta áll az NKI élén.

Az NKI-ban számos neves kutató, oktató, államigazgatási szakember, közéleti személyiség kezdte pályafutását, illetve folytatott kutatásokat a népességtudomány területén. Közülük Vukovich György és Katona Tamás egy-egy cikluson keresztül a KSH elnöke, Szabady Egon és Vukovich Gabriella a KSH elnökhelyettese. Jelentős kutatásokon dolgoztak az intézetben a tudomány olyan, nemzetközileg is elismert tekintélyei, mint Andorka Rudolf, Cseh-Szombathy László, Nemeskéri János, Dányi Dezső, Valkovics Emil.

Az NKI kutatói mellett a KSH társadalmi statisztikai főosztályain is többen foglalkoztak demográfiai vizsgálatokkal, kiemelkedő hazai és nemzetközi elismertséget érve el. Ez jelentősen növelte a magyar demográfiai tudomány kapacitásait, viszont az ezzel járó koncentráció néhány területen hátráltatta a kutatómunka fejlődését.

Bár a kutatómunka anyagi és személyi feltételei az 1980-as évek végétől romlottak – egyes időszakokban az intézet működését lényegében a kutatók által elnyert pályázatok, elsősorban az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) biztosították, és csökkent az intézet kutatói állománya is –, az 1990-es évek végétől jelentős, pozitív változások történtek. Az intézet elhelyezése hosszabb időre megoldódott, kiépült a korszerű számítástechnikai háttér, új lendületet kapott a kutatómunka. A KSH növekvő támogatása, a Statisztika Nemzeti Programból finanszírozott adatfelvételek, az elnyert Nemzeti Kutatás-Fejlesztési Programok (NKFP), a még jelentősebbé váló OTKA-támogatás új hátteret adtak a kutatásoknak és a kutatásszervezésnek.

Az NKI jelenleg folyó kutatásaiban meghatározó szerepet játszanak a hagyományos demográfiai problémafelvetések. Kutatásokat folytatunk az alapvető népesedési folyamatokról (termékenység, házassági mozgalom, válások, halandóság, vándormozgalom). Vizsgáljuk a népesség strukturális jellemzőit, az ezekben megnyilvánuló összefüggéseket (öregedés, család- és háztartásszerkezet alakulása, területi elhelyezkedés, iskolázottság, gazdasági aktivitás, speciális népességcsoportok). Végül pedig előrejelzéseket készítünk a népesedési helyzet alakulásáról. E kutatások döntően a népmozgalmi adatok, illetve népszámlálások adatainak feldolgozásával folynak.

Az intézetben nagy hagyományai vannak a survey alapú kutatásoknak, amelyeknek a második demográfiai átmenet, a családi életmód gyors differenciálódása újabb lökést adott. Az elmúlt évtizedben célzott vizsgálatok folytak a serdülőkorú anyák helyzetéről, a házasságon kívül szülő nők társadalmi összetételéről. Folyamatosan vizsgáltuk a lakosság véleményét egyes demográfiai eseményekről (terhesség-megszakítások, család- és népesedéspolitikai intézkedések).

Intézetünkben jelentős múlttal rendelkeznek és lényeges részét képezik a kutatási struktúrának a történeti-demográfiai és a biodemográfiai kutatások.

Az NKI az elmúlt években több nagyszabású adatfelvételt valósított meg. 2000-ben bekapcsolódtunk egy kiterjedt európai összehasonlító vizsgálatba (Population Policy Acceptance). Ennek keretében elemezzük a népesség demográfiai magatartását, a nemi szerepeket, az értékeket, a generációk közötti kapcsolatokat, a házasság és az együttélés minőségét, illetve az alternatív népesedés- és családpolitikai intézkedések elfogadottságát.

Az NKI jelentős vállalkozása a 2001-ben indított “Életünk fordulópontjai” elnevezésű demográfiai panelfelvétel. A KSH támogatásával 2001–2002-ben zajlott le a panelfelvétel első hulláma, több mint 16 ezer fő megkérdezésével. A sokrétű, objektív és szubjektív információkat, széles tematikát tartalmazó felmérés kapcsolódik a Gender & Generation elnevezésű, új, átfogó európai összehasonlító vizsgálat-sorozathoz. Az adatfelvétel második hullámára várhatóan 2004-ben kerül sor.

NKFP-támogatással valósultak meg adatfelvételek a válásokról, a külföldiek magyarországi fogadtatásáról, a bevándorlók beilleszkedéséről. Az utóbbiról szóló kutatási beszámoló díjat nyert az Európai Népességtudományi Egyesület (EAPS) 2003. évi varsói konferenciáján.

Az intézeti kutatások eredményeit sokfajta formában juttatjuk el az érdeklődőkhöz. A kutatások első, részletesebb eredményei a Kutatási Jelentések illetve a Műhelytanulmányok sorozatban jelennek meg. A tágabb szakmai kutatói kört célozza meg a Demográfia című negyedéves folyóirat. Döntően politikai döntéshozók, újságírók és érdeklődő értelmiségiek számára közvetítjük az alapvető demográfiai összefüggéseket és ismereteket az évente négy alkalommal megjelenő hírlevelünk, a KorFa segítségével. A Working Papers sorozatban angol nyelven közöljük a tanulmányokat. Az intézeti kutatások eredményei más, nem az intézet által szervezett publikációs formákban, nemzetközi és hazai folyóiratokban, könyvekben is megjelennek.