A termékenységi átmenet mintái egy mikrorégióban (Zsámbék, Tök és Perbál) a 19. század végén, a 20. század első felében
DOI:
https://doi.org/10.21543/Dem.61.1.3Kulcsszavak:
történeti demográfia, demográfiai átmenet, termékenységi átmenet, retrospektív adatok, eseménytörténeti elemzésAbsztrakt
Tanulmányunk a magyarországi preindusztriális termékenység szintjét és területi, felekezeti különbségeit, valamint a termékenységi átmenet sajátosságait kutatja egy Budapest közeli, vegyes etnikumú és felekezetű mikrorégió 19–20. századi népesedéstörténetének rekonstrukciója segítségével. Először a vizsgált három település (Zsámbék, Tök és Perbál) településszinten aggregált adatai segítségével tárjuk föl a termékenységi különbségeket és ezek változásait a 19. század végétől a II. világháborúig. Majd az 1970-es népszámlálás 25%-os mintájából származó termékenységtörténetek többváltozós statisztikai elemzésével próbáljuk jobban megérteni a termékenységcsökkenés folyamatát. A makroadatok alapján megerősítést nyert, hogy legalábbis a 19. század második felétől markáns etnikai-felekezeti különbségek figyelhetők meg, amelyek okairól egyelőre csak hipotéziseket lehet megfogalmazni. A 20. század első felében a gyermekvállalás korábbi életkorra összpontosult, rövidebb életszakaszra korlátozódott, és a termékenység csökkent. A termékenység szintje összefüggést mutat az iskolai végzettséggel is, a magasabb végzettségűek gyermekvállalási hajlandósága alacsonyabb, a termékenységcsökkenés szekuláris trendje mellett a világháborúk és a gazdasági világválság hatása is jól kimutatható. Ugyanakkor a korábbi lokális etnikai differenciák hatása sem tűnt el a 20. század első felében.